Az elmúlt napokban megfogalmazódott bennem pár dolog...

Nem vagyok képes szeretni. Tudok vonzódni és szeretem a családomat,barátaimat, de már nem hiszek a szerelemben.. Hiszem és tudom, hogy létezik. Hiszem, hogy amikor ég és tart, az jó. Hiszem, hogy kell. De már azt is hiszem, hogy mindig véget ér...

Nem tudok és nem is akarok szeretni. Körülöttem fal van, amit biztosan át tud törni, az a valaki, aki majd egyszer belép az életembe, de most nem. Most senki.

Élek és élvezem az életet. Az egyetlen, amit szeretnék, az az, hogy jól érezzem magamat és elérjem a céljaimat! Itt az ideje felnőnöm és elindulni a saját utamon. Azon az úton amit ÉN akarok, amit ÉN jónak látok. Megvalósítani azokat a dolgokat, amikore ÉN vágyom. Magamért..senki másért...