Rég írtam már. Azt hiszem pont egy hete. Azóta valahogy nem vagyok jól.

Múlthét szerdám úgy kezdődött, hogy a főnök felesége telefonált. Leordította a fejemet, hogy mit képzelek magamról, hogy nem jöttem be kedden és ezért az éjszakás kellett, hogy 24 órázzon. Nézek nagy szemekkel, semmit sem értek. Viszont már nagyon betelt a pohár és már nem nyeltem be jogtalan lehordását. Én is felemeltem a hangomat és kifejtettem a véleményemet, miszerint felajánlottam, hogy bejövök aznap, de nem  beszéltük meg és amint feltűnhetett, a beosztás sem lett átírva. Nem érdekelte. Mint aki nem is hallja mit mondok, szajkózta tovább a magáét. Nem hagytam magam. Épp eleget fogtam be a szám és nyeltem be a sok piszkálódását. Mondta még egy darabig, amit már előtte 200x, így kitartóan mondtam én is. Reménytelenül hallgattam, amint fülsüketítő hangja áthatolva a telefonkagylón mondja és mondja és mondja... Az értetlenség ismét nyert. Mondtam, hogy rendben félre értettük egymást, csak hagyjuk. Persze ebből is az jött ki, hogy én értettem félre ő aztán nem. És gondolkodjak el ezt miért csináltam... Beszélgetésünk végére megérkezett főnök úr a recepcióra. Az ő jelenlétében sem fogtam vissza magam, mert egyrészt az asszony tiszteljen meg annyival, hogy nem ordít velem, másrészt nem tartottam igazságosnak. Értelmetlen vitánk hamarosan véget ért. Sárkány feladta. Nem tudott megtörni. Vérnyomása az egekbe szállt. Hát előfordul, nehogy már csak ő idegesíthessen minket folyton...

A telefont letéve vártam, hogy a főnöktől is kapok egy jó adag lebaszást. Mielőtt bármit mondhatott volna (láthatóan nem volt szándékában), mondtam neki, hogy a cserét F. (a fia, aki a másik nappalos) kellett volna, hogy megbeszélje velem, nem pedig K-nak (feleség,sárkány) és akkor nem lett  volna ez a kavarás. Azt mondta teljesen igazam van és ezért nagyon le is cseszte F-t. Az ő dolga lett volna, hogy ezt megbeszélje velem. Sárkánnyal pedig ne foglalkozzak, szereti hallatni a hangját, hát hadd hallassa magának.

Természetesen nem hagytak hidegen a történtek, nem szeretem az igazságtalanságot. Felhúztam magam és ideges voltam. Tudtam, hogy a délután folyamán be fog jönni K terrorizálni a szobaasszonyokat és majd kapok én is.. Tudtam azt is, hogy nem fogom hagyni magam. Nem volt egy nyugodt nap. Délután valóban bejött, szokásához híven. Nem szólt hozzám, vérig volt sértve. A szobaasszonyoknak persze elpanaszolta sérelmeit valamint azt is, hogy felvittem a vérnyomását. No comment.

Persze itt még nem ért  véget a napi kaland. Korábban biztosan említettem már, hogy egyelőre sajnos az exem a munkatársam. Ő az egyik éjszakás recepciós és bizony van, hogy egymást váltjuk. Akkor este is így történt. K mondta, hogy Zs is állította, hogy nekem kellett volna jönnöm kedden. Felháborított a dolog, mivel Zs itt sem volt, mikor én K-val beszéltem erről... Ebből az okból kifolyólag megkértem Zs-t, hogy ne szóljon bele ill ne alkosson véleményt olyan dolgokról, amikről nem tud, nem volt jelen:

                             - Jó lenne ha nem oktatnál ki.

                             - Nem oktatlak, csak megkértelek, hogy ne szólj bele,

                                hisz nem voltál jelen, amikor én K-val erről beszéltem.

                             - De hallottam, amikor F-el beszélték, hogy

                                te jössz kedden.

                             - Tehát hallottad, nem pedig jelen voltál.

                              - Ők beszélték én pedig hallottam.

                             - Akkor csak nem voltál itt, amikor K és én

                                ezt megbeszéltük.

                               Mindegy, csak annyit kérek, hogy ne vágd már

                                 alattam a fát, amikor tudod milyen K.

                                 Ha nem voltál ott, inkább ne alkoss véleményt.

                             - Ne mondd meg mit csináljak!

                                Amúgy is! Ha akartalak volna, már rég

                                kirúgathattalak volna!

                              - Óóóó igazán?!? -húztam fel magam-

                                 Akkor tedd meg!!

                              - Mondom "rúgathattalak volna".

                                 De nem tettem és nem is akarlak.

                              - Kettőnk közül nem nekem kell aggódnom.

                              - Ne fenyegess!!!

                              - Nem fenyegetlek, csak tényeket közöltem.

                              - Lehet próbálkozni.

                              - Ohh, félre értesz. Én nem fogok tenni semmit.

                                 Megoldod te magadnak egyedül is.

                              - Miről beszélsz??

                              - Semmiről -majd rámosolyogva kiléptem

                                 a recepció ajtaján-

                              - Szevasz bazd meg!!!

                                -kiabálta utánam a kedves úriember-

Az utolsó mondatot már nem kívántam lereagálni. Inkább elindultam hazafelé. Egész nap tervezgettem, hogy veszek magamnak egy smink készletet. Így hát utam a DM felé vezetett. Közben annyira ideges voltam, hogy felhívtam G-t és elmeséltem neki mi történt. Próbált nyugtatgatni, miközben én már a DM polcait fürkésztem. Legalább fél órát beszéltünk telefonon, de még mindig nagyon mérges voltam. Közben sikerült néhány dolgot vásárolnom, nem kevés pénzért. Tipikus nő. Hozzá kell tegyem, kifejezetten felvidítottak az "eszközök", amiket  vettem. Ugyan smink készletet nem kaptam, de vettem mást :D

Női körutam végeztével elindultam haza. Mire megérkeztem otthonomba, sikerült lehiggadnom és már csak a smink okozta boldogság járt a fejemben.

Elkövettem azonban egy hibát. Szoktam levelezni a másik éjszakással, B.D-vel. Meséltem neki, milyen gusztustalanul váltunk el aznap Zs-vel. Nem lepődött meg. Úgy vettem le a szavaiból, hogy ő is kiismerte Zs-t. Sőt, azt tanácsolta, vigyázzak vele...... Ismét kissé ideges voltam. Igen,igen tudom. Magamnak csináltam idegeskedni valót...

Tehát ez volt szerda.  Még csak most következett csütörtök. Zs-t váltottam. Remek volt a hangulat, jól indult a reggel. Főnök is  benn volt egész nap. Sárkány beesett délután a fiával, F-el. Kivételesen nem puffogott, nem morgott. Kérdeztem a főnököt mi történt. Azt mondta este befenyítette az asszonyt. Hát lestem nagyokat.

Délután bejött elém kicsim. Itt volt velem jó pár órát, jól esett nagyon. Este együtt mentünk hozzám haza.