I do not wanna...

 2011.08.22. 20:19

..miért rágódjak a múlton??? Nem, nem akarok. Milliónyi hibát követtem el életem során. Mindet vállalom, ez is én vagyok. De nem fogok olyasmit elismerni, amit nem én tettem. Már nem az az elvakult, naiv, szerelmes kislány vagyok, aki 8 évvel ezelőtt. Nem, nem hagyom magam többé lelkileg tönkre tenni.. Nyilvánvaló, hogy az életben fogok még hibákat elkövetni. De hát élek, így ez ezzel jár.

Rohadt mód fájt, ahogy ki lettem dobva, mondva csinált indokokkal. Eltelt már két hét. Néha fáj még, de ennyi. Tudom, hogy jobbat érdemlek és idővel meg is fogom találni azt az ember, aki majd megérdemel. Remélem :) Fiatal vagyok, előttem az élet, nem kívánok begubózni és siránkozni. Bár mindennél jobban szerettem őt, valójában az első szakítás során csalódtam benne, akkorát, hogy nem rá építettem, hanem a saját életemet éltem és terveztem. Amibe ő is bele fért volna, ha akart volna. Tudjátok, erről már írtam korábban. Hogy soha többé nem építek senkire. Járom a saját utamat és ha valaki szeretne, csatlakozhat. Nos, ő kiszállt. Ez van. Ismét itt hagyott a szarban (fizessem a lakást egyedül, hajrá, oldd meg, ahogy akarod). De akkor is erős vagyok és megyek tovább. Találtam lakótársat, dolgoztam annyit, hogy remélhetőleg ki tudjam fizetni ezt a hónapot. Futni járok, élem a kis életem és igen, leginkább boldog vagyok. Boldog vagyok, mert lehetőséget kaptam valami újra. És élvezem...

És te? Veled mi lesz? Lassan diplomázol. Rohadtul élvezed, hogy szabad vagy és azt csinálsz, amit csak akarsz, azzal, akivel akarsz. Rendben van. S utána?? Mond utána mi lesz??? Mert sajnos te sosem leszel kész arra, hogy egy nő hűséges párja legyél, hogy egy nap majd boldog család apa legyél.. Sajnálom, szívből sajnálom, hogy ezt kell mondjam rólad. De az évek során ez az egy, amiről meggyőztél...

Szívből szerettelek, de vége. Örökre vége!! Az a végtelen csalódás, amit nekem okoztál... Nem haragszom. Nem szidlak. De csalódtam.. Már nincs helyed sem a szívemben, sem az életemben. S most először érzem úgy, hogy igen, te csak a múlt vagy, megőrzöm meg marad. De se látni, se hallni nem akarok felőled.. Soha... Ég veled kedvesem..

Címkék: szerelem szeretet múlt vége csalódás elmúlt

A bejegyzés trackback címe:

https://jessy.blog.hu/api/trackback/id/tr783171830

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása