Rájöttem, hogy a szerelem egy olyan vírus, amely nem csupán megfertőzi a világot, de függőséget is okoz. Épp úgy, mint bármelyik drog. Minél többet kaspz belőle, annál jobban elmerülsz benne. Hogy ez most jó vagy sem, még nem sikerült eldöntenem. Hisz, ha nincs párunk, akkor egy idő után hiányérzetünk támad: Előtörnek bizonyos szükségletek. Igen, itt lehet msolyogni, de nem elsősorban a sexuális szükségletekere céloztam ;) Inkább olyanokra mint: a valakihez való tartozás, közös programok, szerelmes csókok, ölelések..
A szerelem érdekes dolog. Van, aki azt állítja képtelen átélni ezt az érzést, van, aki mindenkibe szerelmes és van, aki csak állítja hogy így érez. Vajóbáan viszont csak nagyon kevesen tudják, élték át, mi is ez a függőséget okozó érzés. Tudósok állítása szerint egyszerű kémiai folyamat, mely ideig-óriáig tart. Hmm.. elképzelhető. De amihez többnyire a szerelem vezet, amivel a szerelem jár, az nem múlik el pillanatok alatt, vagy talán soha.. Az összetartozás és a párkapcsolat ennél több.
Akárhogyis, a szerelem csodálatos dolog, amit nem pótolhat semmi.
Szeretni egymást egy megfogalmazhatatlan érzés. Megosztjuk valakivel az életünkat. Sőt, valjóbána saját magunkat osztjuk meg egy másik emberrel, társunkkal.
Érezted már azt, hogy eggyé olvadsz kedveseddel? Én igen.. Megszűnik minden, semmi sem érdekel. - se az idő múlsása, sem a zuhogó eső, sem a morajló város-, egyedül Ő. Hirtelen érzed őt minden porcikáddal és valami megmagyarázhatatlan forró érzés járja át az egész tested. És nem, nem az orgazmusra céloztam :P
Egy kis tudomány:
A szerelem a kémiája
Szerelem kémiai és biokémiai összetevői:
1. Fenil-etil-amin (PEA)
A szerelmesek egymásra találását kísérő külső jelekért: pirulás, tenyérizzadás, szaporább szívdobogás, kellemes eufória (felfokozott kedélyállapot) elsősorban az agysejtekben termelődő fenil-etil-amin (PEA) a felelős. Ezt a vegyületet „szerelmi szubsztanciaként” is szokták emlegetni:
C6H5 – CH2 – CH2 – NH2
A megtetszést követő emelkedett lelkiállapotot és boldogságérzetet, a szerelmet az agyban hirtelen nagy mennyiségben termelődő szerelmi szubsztancia, fenil-etil-amin okozza. Ez a vegyület az amfetaminok családjába tartozik, amelyek az eufóriát okozó legismertebb vegyületek. Legjellemzőbb élettani hatásuk a vérnyomásemelő hatás, ezért az amfetaminokat presszoaminoknak is nevezik.
2. Oxytocin (szerelemhormon)
Az oxytocin az egyik legjelentősebb méhműködést serkentő (uterotonikum) vegyület, ami a hipotalamusz - magvakban termelődik, a hipofízis (agyalapi mirigy) hátsó lebenyében raktározódik, és innen jut a vérkeringésbe. Kémiailag egy 9 aminosavból álló fehérje:
Vincent du Vigneaud (1901-1978), amerikai biokémikus 1955-ben kémiai Nobel-díjat kapott a két nagyon hasonló szerkezetű agyalapi hormon: a vazopresszin és az oxytocin elkülönítéséért és szintéziséért.
Az oxytocin a szülésnél beindítja a fájásokat; ezt kapják az anyák a szülést követően, ugyanis a méh összehúzódását, a vérzés csillapítását is elősegíti. Ugyanakkor serkentő hatást fejt ki az emlőmirigyekre, így a szoptatást is befolyásolja. Ugyanez a hormon fontos szerepet játszik az emlékezésben is. Túlzott mennyisége viszont már gátló hatást gyakorol a memóriára. Ebből az anyagból születnek a szerelmi álmok; kedvet ébreszt a testi közelséghez, gyengédséghez.
3. Endorfinok (boldogsághormonok)
Az endorfinok az opioid (ópiumhoz hasonló hatású) peptidek egyik fő csoportját alkotják. Az endorfinok tehát fehérjemolekulák, melyek jellegzetes anatómiai megoszlást mutatnak, és funkcionálisan különböznek. A legaktívabb endorfin a 31 aminosavat tartalmazó ß-endorfin. A hipofízisben képződik, hatástartama relatíve hosszabb, mint a többi endorfiné és hatását a felszabadulás helyétől távolabb fejti ki, ezért neurohormonnak vagyis idegrendszeri mechanizmusra ható hormonnak tekintik.
Az endorfinok boldogságérzetet okoznak, és a szülés során is a fájdalmak enyhítésére nagyobb mennyiségben szabadulnak fel. Az endorfinoknak a szerelem kábulatában, mámorában is fontos szerepük van. Az endorfint szokás a „ragaszkodás szubsztanciájának” is nevezni, mert a kapcsolat stabilitását, biztonságérzést és nyugalmat eredményez megnövekedett mennyisége. Ezek az anyagok nemcsak a testi és lelki fájdalmak csillapítását szolgálják, hanem jutalmaznak is. A művészi katarzis perceit éppúgy megédesítik, mint a hosszútávfutó küzdelmes magányosságát.
4. Dopamin
A dopamin a központi idegrendszer egyik fontos ingerületátvivő anyaga, amely serkentő, energizáló hatású. A dopamin (3,4-dihidroxi-fenil-etil-amin) flexibilis (hajlítható) molekula, a katecholaminok legtipikusabb képviselője. Két legfontosabb anyagcsereterméke a noradrenalin és az adrenalin.
Érdekes összefüggése van a szerelem kémiájának a drogok fogyasztásával. A drogfogyasztók az örömet művi úton kívánják elérni. A kokain, az amfetamin („speed” = gyorsító) és származékaik az agyi dopamin felszabadulását idézik elő. Az ópium, a morfin, a heroin és társaik pedig az agyi endorfin-rendszeren keresztül „boldogítanak”. A drogok olcsó(?) boldogság érzetét keltik. Azonban egyre kisebb a hatás, egyre rövidebb ideig tart a bódulat, ezért egyre nagyobb dózis kell e káros pótszerekből.
A szerelem gyógyít:
A szeretetről sokat tudunk, főként azt: legfontosabb, hogy legyen… „A szeretet épít.” – E kedves apostoli megállapítást ma a kutatók betegségmegelőző „gyógyszerként” ajánlják.
A szeretet valóban épít, már csecsemőkorban beindítja a növekedési hormon termelődését, ami simogatásra, csókolgatásra, ölelgetésre szaporodik fel, erősítve az immunrendszert is. Aki szeret, tovább tud szellemileg, testileg fiatal maradni.
Mára már az is kiderült, hogy ha valaki kesereg, akkor tejsavszintje emelkedik. A tejsav fáradtságot okoz. A szeretet és a tiszta szerelem csökkent valamit bennünk, ami ártalmas szervezetünk számára.
A szerelem csodájából semmit sem von le az, ha tudjuk, hogy közben, mondjuk, több dopamin szabadul fel az agy örömközpontjában. Sokféle szerelem van. Vannak rövidke fellángolások és vannak hosszabb, szeretetbe átlényegülő szerelmek. Hogy közben hormonokat termelünk? Istenem, hát emberek vagyunk!;)
