egyedül...hideg van.. kinn hófehér a táj és velem történt valami, velem van valami, amire nincs jobb szó, mint az, hogy: furcsa.  Bármi is az, amit a szívem elkezdett érezni, elgyengített és minden, amit eddig magamba gyűjtöttem, amit elnyomtam, mondván én egy erős nő vagyok…

Tele érzelmekkel. Nem fájdalommal és nem boldogsággal. Egyszerűen érzelmekkel. Olyan, mintha kiürült volna a szívem. Úgy értem a darabok össze álltak és már csak apró hegek vannak. Az emlékek meg vannak, de a fájdalom elmúlt. Összetört a szívem. Többször is. És én is…